| |
Egry Gábor: Ausztromarxizmus, nemzeti kérdés, autonómia: Bevezetés egy Otto Bauer forrásközléshez Magyar Kisebbség, 2006, 35-36, 135-142.
Egry Gábor: Egy önlegitimáló narratíva kérdőjelei – nemzetiségi bankok, nemzetiségi mozgalmak a századforduló Erdélyében Múltunk, 2006, 3, 4-34.
Egry Gábor: A nemzeti és etnikai kötődés szerepe a választói magatartás alakulásában Magyarországon a 20. században Múltunk, 2006, 1, 170-197.
Egry Gábor: Ein anderer Ausgleich. Einiges zur Vorgeschichte des Sachsentages im 1890 Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde, 2006, 1, 51-61.
Egry Gábor: Az erdélyi szász elit személyi és intézményi hálózatainak szerepe a szász „nemzetgazdaságban” és a nemzeti mozgalomban Tudományos Közlemények (Általános Vállalkozási Főiskola), 2005, 13, 115-128.
Egry Gábor: Der Kampf um Bodenbesitz.: Az erdélyi szászok földbirtokviszonyai és a szász nemzetpolitika 1890-1918-ig Korunk, 2005, 9, 94-107.
Egry Gábor: Az Erdélyi Párt és az erdélyiség A Hét, 2005, 48, 15-Dec.
Egry Gábor: Régi-új magyar-román történeti mítoszok Tudományos Közlemények (Általános Vállalkozási Főiskola), 2004, 10, 73-78.
Egry Gábor: Egy másik kiegyezés. Adalékok az 1890. évi Sachsentag elõtörténetéhez Korunk, 2004, 4, 83-98.
Egry Gábor: Az erdélyi szász Raiffeisen-mozgalom kezdetei Aetas, 2004, 1, 100-130.
Egry Gábor: Struktúra vagy rendszer? A regionális bankrendszer problémája Erdélyben a 19. században az erdélyi szász bankok példáján. Tudományos Közlemények (Általános Vállalkozási Főiskola), 2003, 8, 95-104.
Egry Gábor: Nemzet és gazdaság. A Brassói Általános Takarékpénztár társadalmi-gazdasági szerepfelfogása 1835-1918. Pro Minoritate, 2003, Tavasz, 59-68.
Egry Gábor: Egység és válság. Az erdélyi szász nemzeti mozgalom egy évtizede (1890-1900) Pro Minoritate, 2003, Tél, 22-34.
Egry Gábor: Státustörvény és nemzetpolitikai stratégiák Élet és Irodalom, 2002, 7, 8.
Egry Gábor: Erdélyi szászok: autonómia nélkül Provincia, 2002, 6–7, 11–12.
Egry Gábor: A Brassói és Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835-1848 Századok, 2002, 6, 1261-1293.
Egry Gábor: Wesselényi Szózatáról Európai Utas, 2000, 38, 51-53.
Egry Gábor: Az 1873-as tõzsdekrach hatása a magyarországi hitelszervezetre Történ Ész, 1995, 1–2, 65-144.
Bottoni, Stefano: Világtörténet 8. Világtörténet, 2018, 4, 533-680.
Bottoni, Stefano: Volt? És hogyan történt? Gondolatok az 1989-es romániai forradalom értelmezéséről. Hitel: Független irodalmi társadalmi kritikai lap, 2015, 3, 32-46.
Bottoni, Stefano: Szabályzott emberkereskedelem. A Securitate titkos ügyletei Izraellel és Nyugat-Németországgal. Interpress Magazin, 2014, 8, 60-65.
Bottoni, Stefano: Gulag a szomszédban. Kitelepítések, börtönök és munkatáborok a kommunista Romániában. Interpress Magazin, 2014, 2, 48-53.
Bottoni, Stefano: Az etnikai önazonosság kereséséről.: László Márton-Novák Zoltán: A szabadság terhe. Pro Minoritate, 2013, 3, 135-141.
Bottoni, Stefano: Népszolgálat és túlélés: Mikó Imre és a román állambiztonság, 1948-1971. Magyar kisebbség: Nemzetpolitikai szemle, 2013, 1–2, 7-50.
Bottoni, Stefano: Vonakodó kémek: A magyar állambiztonság és Románia, 1975-1989. Történelmi szemle, 2013, 1, 79-118.
Bottoni, Stefano: Terrorszervezet vagy titkosszolgálat? A Securitate kettős arca. Interpress Magazin, 2013, 12, 52-57.
Bottoni, Stefano: A Sakál Budapest és Bukarest között. Interpress Magazin, 2013, 10, 60-66.
Bottoni, Stefano: 'Baráti együttműködés'': a magyar-román állambiztonsági kapcsolatok 1945-1982. Történelmi szemle, 2011, 2, 235-257.
Bottoni, Stefano: Átvilágítási (kudarc) történet Romániában. Élet és irodalom, 2008, 8, 4.
Bottoni, Stefano: A Securitate. Rubicon, 2007, 3, 84-87.
|
